Pásztor (2014): A szociális vállalkozásokról





Pásztor Miklós: A szociális vállalkozásokról

Absztrakt:

A magyar statisztikai rendszer a nonprofit szervezetek két típusát különbözteti meg: a „klasszikus” civil szervezeteket (alapítvány, egyesület) és a nonprofit vállalkozásokat.

A második típus 2009 óta létezik mint a szociális vállalkozások speciális formája. A magyar jog megengedi, hogy korlátolt felelősségű társaságok vagy a részvénytársaságok. működhessenek „nonprofit közhasznú” formában.

A közhasznú forma azt jelenti, hogy a társaság tevékenységének valamilyen közhasznú célt kell szolgálni, amely az állam felelősségi körébe tartozik. Létezik egy speciális eljárás, ami bizonyítja, hogy a társaság megfelel-e a közhasznúság fogalmának. A társaságoknak a profitjukat az alapszabályban megjelölt célok megvalósítására kell fordítaniuk.

Sajnos a legtöbb ilyen társaság korábban állami tulajdonban volt Magyarországon, ezért jelenleg nem találunk magántulajdonban lévő társaságot. Az átalakulás oka a szabad foglalkoztatás-politika és a vezetés-szervezés nagyobb szabadsága volt. Az állami költségvetésből kapott támogatás nagysága megegyezik a korábbi időszakéval, emellett a társaságok át tudják csoportosítani a szolgáltatásaikat és támogatásokat tudnak gyűjteni.

2500 társaság működik ebben a formában. A legtöbb a gazdaságfejlesztési és a foglalkoztatási területeken működik (41%), a második legnagyobb terület az oktatás (16%), majd a kultúra (14%), a szociális ügyek (9%), az egészségügy (7%) és a kutatás-szabadidő-környezetvédelem-rendőrség.

Gyakorlatban e cég típus szinte teljesen elkülönül a klasszikus értelembe vett non profit szektortól. Nem alkalmaznak önkénteseket, az egész non-profit szektor munkavállalóinak 80%-a fizetett alkalmazott, valamint a szektor 60%-a részesül állami támogatásban, ugyanakkor a teljes szektor 70.000 szervezetből áll.

Ennek ellenére a mai magyar kormány nem alkalmazza a klasszikus értelemben vett non-profit szektor lehetőségeit a köz- és közüzemi szolgáltatások átalakításánál (magáncégek helyett közhasznú cégek létrehozása); megmaradt a klasszikus állami tulajdonú, központilag irányított, bürokratikus, hivatali formánál, különösképpen az oktatás, az egészségügy és a közüzemek terén.

Néhány gondolat a “klasszikus” civil/non-profit szervezetekről:

A 65 000 civil szervezet legtöbbje pénzgyűjtő, amelyekre szüksége van állami vagy közösségi tulajdonú szervezeteknek, hogy kiegészítsék egyéb pénzügyi kötelezettségeiket – például egy iskolával együttműködő alapítvány, amely szülői hozzájárulásokból fedezi a diákok osztálykirándulásait, ez mind a szülő, mind az iskola részére előnyös lehet, mivel a személyi jövedelemadóból levonható a hozzájárulás mértéke. 10%-uk nem végez pénzügyi tevékenységet, és közel 50%-uk nem rendelkezik 1500 eurónál magasabb bevétellel.

A legtöbb civil szervezet sporttal, szabadidős tevékenységgel, kultúrával és érdekképviselettel foglalkozik (50%). A következő nagy terület az oktatás (14%), a szociális gondozás (9%) és az egészségügy (4%). Az utóbbi kettőben előfordulnak non-profit vállalkozások, de a legtöbbjük nem magán, hanem közösségi tulajdonú.


Név:


Capcha  


Copyright © 2013 | Kapcsolat | Impresszum